A szegedi Fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, így született meg a mai Fogadalmi templom, más néven a szegedi Dóm. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A templom egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsba és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.
A templom nyitva tartása: Hétfő - szünnap, Keddtől vasárnapig: 09.00-17.00.

Zenélő óra: Az egyetemi épület déli homlokzatán a Dóm téren látható a különleges zenélő óra, a középkori egyetemek egyik jelképe. Az óraszerkezet Csuri Ferenc szegedi órásmester műve (1935). A Rerrich tervezte számlap körüli falnyílásokon az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák vonulnak ki a Vaszy Viktor által feldolgozott “Gaudeamus igitur” zenéjére. A zenélő óra egyik muzsikája a „Szeged hírös város…” kezdetű népdal. A zene részletei tizenöt percenként szólalnak meg, azonban minden egész órában a dal az elejétől a végéig hallható. Az órajáték pedig naponta kétszer 12.15-kor és 17.45-kor szólal meg és indul el.